Építészet- Temlomok, szentélyek II.

A Nara korszak fő emlékműve minden kétséget kizáróan a hatalmas Tōdaiji (東大寺) templom együttes a hatalmas Daibutsuval a közepén. A Daibutsuden (大仏殿Nagy Buddha csarnok) építés 745-ben kezdődött és 752-ben fejeződött be. Abban az időben központi közigazgatási templomként is szolgált a kor Hat Buddhista Iskolájának. Ebből az időből származó levelek szerint mind a hat iskolának voltak hivatalai ügyintézőkkel, szentélyekkel és saját könyvtárral a Tōdai templomban. Az eredeti épületegyüttes része volt két 100 m magas pagoda is.

A Shōsōin (756) volt a raktára, ami ma számos Tenpyō[1] kori leletet tartalmaz. Ez akkoriban kicstárként funkcionált. Az egyetlen fennmaradt és egyben a legnagyobb példája ez a templomi raktáraknak. Az építményt 40 pillérre építették, amiknek a magassága 2,4 m. A főépület 33×9 m, és 14 m magas. A tető „kontyolt”, az épület eleje és két oldala háromszög keresztmetszetű gerendákból áll amiket vízszintesen egymás fölé fektettek, ezzel egy rezézett/redőzött megjelenést adtak neki. Az épület azekura stílusú építmény, ami bizonyos épületek, mint például magtárak, raktárak egyszerű faépítménye.
A templom komplexum egy másik fontos fennmaradt eleme/része a Hokke-dō (法華堂 Hokke Csarnok) vagy Sangatsu-dō (三月堂) ahol évente a holdnaptár harmadik hónapjában elszavalták a Lótusz szutrát (法華経hokke-kyō). (妙法蓮華経 myōhō-renge-kyō rövidítés). Ez a részé a legöregebb, a csarnok számos 8. századi szobrot tartalmaz.

Kōfukuji (興福寺) a külső  városrészen épült, a császári palotától keletre. A Kōfukujit Fujiwara no Kamatari felesége, Kagami no Ōkimi építette 669-ben, abban a reményben, hogy férje felépül betegségéből. Eredetileg Yamashinában volt, majd onnan átvitték Fujiwara-kyōba, majd végül 710-ben a mostani helyére. A szentély csarnokaiban fennmaradt számos jelentős korai buddhista szobor.

A Yakushiji (薬師寺) keleti pagodáját 730-ban fejezték be, a mai pagoda ez eredeti 8. századi szerkezet. 34 méter magas és az egyik legszebb pagodaként tartják számon. A Tenpyō időszak képviselője, csak három emeletes, de úgy tűnik, mintha hat emelettel rendelkezne az emelet alatti tetős eresznek köszönhetően (裳階・裳層mokoshi). A mokoshit szó szerint „szoknya emeletnek” vagy „szegély emeletnek” hívják. A tető túlnyúló része a hisashi (庇), ami védelmet nyújt az időjárással szemben. A moyát (母屋), az épület központi részét körbevevő részt értik alatta. A szerkezet tetején egy jellegzetes gömb alakú templomtorony dísz áll. A pagoda központi pillérét shinbashirának (心柱) nevezzük.

A Kasuga Taisha (春日大社) shinto szentély 768-ban épült, szintén a Fujiwara család jóvoltából. Az építési stílusa Kasuga-zukuri, ami egy tradícionális shinto szentély építés forma. Az oszlopok, gerendák vörösre vannak festve, míg a falat képező deszkák fehérre vannak festve.


[1] Tenpyō-kultúra (729-749)

Japánban fokozatosan terjedt a Tang kultúra és vele párhuzamosan a buddhizmus. Nara központú pompás műveltség bontakozott ki. Ez a kultúra Shōmu tennō idején érte el a tetőfokát, ezért annak a kornak az uralkodóikorszak-nevét használva Tenpyō-kultúrának hívják.

 

 

Bibliográfia:

  • David Young és Michiko Young. The Art of Japanese Architecture (Tuttle Publishing, 2007),38-53.
  • Seiroku Noma . The Arts of Japan: Ancient and Medieval, 1. kötet, (Kodansha International, 2003) 61-112.
  • Kazuo Nishi és Kazou Hozumi. What is japanese architecture? A survey of traditional Japanese architecture (Kodansha International, 1985) 56-61.
  • Ho Chin Siong. An introduction to Japanese city planning (Cetakan Pertama, 2003) 21-25.
  • John W. Wall. The Cambrige History of Japan I. Ancient Japan (Cambridge University Press, 1993) 221-256, 388-396, 486-504
  • My Architectural Moleskin. Todaiji Temple: The Great Buddha of Nara, megtekintve: 2013.12.08.
    http://architecturalmoleskine.blogspot.hu/2012/01/todai-ji-temple-great-buddha-of-nara.html
  • Encyclopaedia Britannica. Japanese architecture, The Nara period, megtekintve 2013.12.08.
    http://www.britannica.com/EBchecked/topic/719164/Japanese-architecture/283228/The-Nara-period
Advertisements

Építészet- Temlomok, szentélyek I.

Építészet- Temlomok, szentélyek

Japán legrégebbi templomjai többségében mind le lettek rombolva, újra lettek hasznosítva vagy újra lettek építve. Ennek az a következménye, hogy nem mindig világos hogy melyik épület az eredeti. 752-re több jelentős változás is bekövetkezett a buddhista építészetben és a templomok elrendezésében.  Először is, a pagoda és a főcsarnok mérete megnövekedett. Továbbá a pagoda egy jobban látható helyre került át. Végül, a tető alátámasztási rendszer bonyolultabbá vált ahogy a tetők egyre nagyobbak és nehezebbek lettek.

Heijō-kyō volt a narai hét nagy nemzeti templom központja, a narai 7 nagytemplom lett a buddhista tanok tanulmányozásának központja

– Hōryūji (607-ben épült, 670-ben leégett, 710-ben építették újjá).
– Kōfukuji (669-ben épült, Asukából 710-ben)
– Daianji (639-ben épült, mikor 710-ben áttették Heijō-kyōba átnevezték Daikandaijiról 745-ben)
– Gangōji (593-ban épült, Asukából 718)
– Yakushiji (680-ban épült, Fujiwara-kyōból 718-ban költöztették át), míg keleti pagodája (730-ban épült)
– Tōdaiji (752-ben volt a felavatása)
– Saidaiji (765-ben épült)

 

Bibliográfia:

  • David Young és Michiko Young. The Art of Japanese Architecture (Tuttle Publishing, 2007),38-53.
  • Seiroku Noma . The Arts of Japan: Ancient and Medieval, 1. kötet, (Kodansha International, 2003) 61-112.
  • Kazuo Nishi és Kazou Hozumi. What is japanese architecture? A survey of traditional Japanese architecture (Kodansha International, 1985) 56-61.
  • Ho Chin Siong. An introduction to Japanese city planning (Cetakan Pertama, 2003) 21-25.
  • John W. Wall. The Cambrige History of Japan I. Ancient Japan (Cambridge University Press, 1993) 221-256, 388-396, 486-504
  • My Architectural Moleskin. Todaiji Temple: The Great Buddha of Nara, megtekintve: 2013.05.05.    
    http://architecturalmoleskine.blogspot.hu/2012/01/todai-ji-temple-great-buddha-of-nara.html
  • Encyclopaedia Britannica. Japanese architecture, The Nara period, megtekintve 2013.05.05.
    http://www.britannica.com/EBchecked/topic/719164/Japanese-architecture/283228/The-Nara-period

A palota

A palota

A palota területén a főépületek a Daigokuden (Az állam csarnoka) és a Chōdōin (kormányirodák) voltak. A császári palotán belül kaptak még helyet a Keleti és Nyugati Császári Dísztermek (Chōshūden). Északra a  kormányszék (Chōdoin) a a Nyolc Minisztérium a 12 épületével volt. Más hivatali épületek, istállók, raktárak vették körbe a fő épületek.

A Daigokudenben nemzeti események kerültek sorra, mint például a koronázási szertartások és a külföldi delegációkkal való találkozások. Ezek az épületek kínai stílusban, padlóemelvényre épültek. A hatalmas cserepes tetőket vörös színű kő talapzatú oszlopok támasztották alá. Az oszlopközök némelyike nyitott volt, míg néhány fehérre vakolt fallal volt bezárva.
A Belső Palotában (Dairi) volt a Trónterem (Shishinden) és a Daigokudentől északra egy kerítéssel elkülönített részen volt a császár lakó negyede. Habár kevés részletes információ maradt fent a Nara korszak palotáiról és a nemesi kúriáiról, valószínúleg hagyományos japán stílusban voltak kialakítva. Középen egy hatalmas osztatlan központi területtel (moya), aminek egy része fallal és ajtókkal volt körülzárva, míg a maradék része nyitott maradt egy vagy több emelt tornácra amik néha saját tetővel voltak megépítve, hogy hisashi nevezetű bővítéseket alkossanak. A padló emelt és padlózott, a kéreg tető vagy kontyolt vagy kontyolt nyeregtető volt. A fő oszlopok ahelyett, hogy egy talabzaton álltak volna, hottatebashira stílusban voltak a földbe süllyesztve, amit már az őskor óta használtak. A Nara korban a nemesi rezidenciák Shindan stílusú kúriákká fejlődtek, ami a nevét a főcsarnokról kapja (shinden). A shinden, a családfő lakóhelye mindkét oldalon mellék épületekkel volt szegélyezve.  

 

Bibliográfia:

  • David Young és Michiko Young. The Art of Japanese Architecture (Tuttle Publishing, 2007),38-53.
  • Seiroku Noma . The Arts of Japan: Ancient and Medieval, 1. kötet, (Kodansha International, 2003) 61-112.
  • Kazuo Nishi és Kazou Hozumi. What is japanese architecture? A survey of traditional Japanese architecture (Kodansha International, 1985) 56-61.
  • Ho Chin Siong. An introduction to Japanese city planning (Cetakan Pertama, 2003) 21-25.
  • John W. Wall. The Cambrige History of Japan I. Ancient Japan (Cambridge University Press, 1993) 221-256, 388-396, 486-504
  • Encyclopaedia Britannica. Japanese architecture, The Nara period, megtekintve 2013.05.05.
    http://www.britannica.com/EBchecked/topic/719164/Japanese-architecture/283228/The-Nara-period

Heijō kyō (平城京)

A Nara kor előtti fővárosok csupán ideiglenesek voltak, a császár halála után másik városba települtek át. A 7. század végére a kontinensel való kapcsolat szükségessé tette egy állandó központosított kormányzás kialakulását. Ennek hatására épült meg 694-ben Fujiwara-kyō. Bár Fujiwara fővárost állandó székhelynek szánták, kevesebb mint két évtizeddel később, földrajzi viszonyok miatt északra 20 km-el odébb költöztek a mostani Nara város területére.
Genmei császárnő (元明天皇) tette át a fővárost Fujiwara-kyōból Heijō-kyōba („A békés fellegvár fővárosa”) mindössze két év alatt, hogy ezzel is demonstrálja a Yamato udvar hatalmát. A már meglévő palotát szétszedték, majd a palota építéséhez használt faanyagból építették újra a palotát. Az azon a területen élő embereket át kellett telepíteni máshova. Dombokat kellett elegyengetni, völgyeket kellett feltölteni hogy egy sík területet kapjanak és mindezt besorozott földművesek tették kézi szerszámokkal. A fenmaradt források szerint a munka annyira nehéz volt, hogy sokan megpróbáltak elszökni és hazamenni.

A főváros helyét a kínai geomancia elveinek megfelelően választották. Ez magában foglalta a teknős páncél repedéseiből való jóslást és „négy madár és vadállat” (shikin) irány követelményeit. Kék sárkány, vörös veréb, fehér tigris, sötét harcos. A követelmények előírják, hogy keleten folyónak, délen alacsony és nyirkos területnek,  nyugaton hosszú útnak és északon emelkedőnek kell lennie. A terület minden elvárásnak megfelelt. Továbbá ideálissá tette a kereskedelem és a kormányzás számára a Nara medencében való helyzete.

A várost a Changan mintájára épült. Keletről nyugatra  5,9 km, északról nyugatra 4,8 km, amiből 1,2 km2 volt a palotáé. Alapanyagnak a lebontott Fujiwara palota faanyagán és cserepén kívül a szomszédos prefektúrákból úsztatták le a folyón további fa utánpótlást a közeli Kizu városába.  Követ Nijōzanban fejtettek, a mai Nara város közelében lévő hegyből. A főváros becslés szerinti populációja 100,000 fő körüli lehetett, ami a 8. század közepére már a duplájára nőtt. A várost négyzethálós sakktábla szerűen felosztott alaprajzzal építették fel. Belső részét kelet-nyugat irányban 8 tömbre (bōra), észak-dél irányban 9 tömbre (jōra) osztották fel, közöttük észak-dél irányba utcák, kelet-nyugat irányba pedig sugárutak futottak. Mindegyik jō az azt délről határoló sugárút számáról, míg a bōk a Suzuka Ōjitól való meghatározott helyéről kapta a nevét. Az ahhoz kelet-nyugati irányba való legközelebb álló bōk voltak az elsők. Mindegyik tömböt további egységekre osztották. Minden negyed további 16 chō-ra volt felbontva, ami 120 m széles általánosan, illetve ha széles sugárút határolta akkor valamivel keskenyebb volt. Ezek még kisebb egységekre voltak osztva, amíg minden ház helyét pontosan meg tudták határozni.

A főútvonal két részre osztotta a várost: Bal (oldali) fővárosra (Sakyō) és Jobb (oldali) fővárosra (Ukyō). Ez utóbbi nyugaton volt kelet helyett, mivel a délre néző császári palotától jobbra volt. A város alaprajza egységes az észak-nyugati három fél negyedet leszámítva, amit Északi végnek (Kitanobe)és a „külső város” Gekyō. A császári palota is rendhagyó alaprajzú. A lakókörzetek tükrözték a rangot és a befolyást- minnél befolyásosabb volt valaki, annál közelebb lakhatott a császárhoz és annál nagyobb lakóhellyel rendelkezett. 

A császári palota (Daidairi) a tömbök északi végén helyezkedett el és egy 5 méter magas kerítés foglalta körbe. A város főutcája 74 méter széles, majdnem 4 km hosszú főútvonal volt (Suzaku Ōji), amely a palota főkapujától (Suzakumon) a főváros déli bejáratáig (Rajōmon) húzódott. A palota területén kívül voltak a templomok, házak, a keleti és a nyugati piacok. Kereskedelem csak a piac területén volt engedélyezve, amit a kormány felügyelt.

Shomu császár kétszer áttette székhelyét: először megalapította Kuni fővárosát 740-ben majd 744-ben átköltözött Naniwába 744-ben. 745-ben földrengések sorozata miatt tért vissza Heijōba. Azokban az években másik helyről kormányzott: a Shigaraki palotából, ami a mai Shiga prefektúrában található. Kammu császár 784-ben hagyta el végleg Heijōt. Az új fővárost, Nagaokát nagyjából északra 35 km-re  alapította meg annak érdekében, hogy a buddhista templomok befolyása alól kikerüljön.

A fent felsorolt néhány rövid idejű kivétellel, Heijoukyou maradt 74 évig Japán fővárosa, amíg a 784-ben Nagaoka-kyōba ((長岡京), majd 794-ben Heian-kyōba (平安京) tették át végleg a székhelyet, bár a város továbbra is a buddhizmus fontos központja maradt. (Költözés okai: jobb vízi közlekedés/buddhista papok befolyása alól való kikerülés vágya?)
A nara udvar a japán történelem folyamán példátlan mértékű kultúrális és szociális virágzáson ment keresztül. A jogi és kormányzati rendszere a modern időkig befolyásos maradt, a művészete és az építészete pedig a későbbi korok számára egy példaértékű klasszikus normát teremtett.


 

Bibliográfia:

  • David Young és Michiko Young. The Art of Japanese Architecture (Tuttle Publishing, 2007),38-53.
  • Seiroku Noma . The Arts of Japan: Ancient and Medieval, 1. kötet, (Kodansha International, 2003) 61-112.
  • Kazuo Nishi és Kazou Hozumi. What is japanese architecture? A survey of traditional Japanese architecture (Kodansha International, 1985) 56-61.
  • Ho Chin Siong. An introduction to Japanese city planning (Cetakan Pertama, 2003) 21-25.
  • John W. Wall. The Cambrige History of Japan I. Ancient Japan (Cambridge University Press, 1993) 221-256, 388-396, 486-504
  • My Architectural Moleskin. Todaiji Temple: The Great Buddha of Nara, megtekintve: 2013.05.05.    
    http://architecturalmoleskine.blogspot.hu/2012/01/todai-ji-temple-great-buddha-of-nara.html

Encyclopaedia Britannica. Japanese architecture, The Nara period, megtekintve 2013.05.05.
http://www.britannica.com/EBchecked/topic/719164/Japanese-architecture/283228/The-Nara-period

 

 

A szakdolgozatom témája a Japán várostervezés. Minden valószínűség szerint a kínai mintára történő várostervezésre fogok koncentrálni. Elsősorban a Chang’an mintájára épült két főváros, Heijoukyou és Heiankyou lesz kutatásom középpontjában. Ez magában foglalja majd az akkori építészeti stílusokat, épületeket, azok elrendezését és alaprajzát. Ahogy haladok majd előre a témámban, úgy fog majd ez a lista bővülni.